Osztatlan tanárképzés

Utolsó módosítás dátuma : 2019. december 05.

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS 4+1; 5+1 ALAP- ÉS MESTER KÉPZÉS

A felsőoktatási törvény szerint a kétciklusú tanárképzést – felváltotta az osztatlan tanárképzés. Az érettségizők az osztatlan képzésben, a testnevelő tanári szak mellé az alábbiakban felsorolt szakokkal szakpárban nyújthatnak be jelentkezést. Az Eszterházy Károly Egyetemen osztatlan tanárképzésre felvételizők a lent bemutatott szakok közül választhatnak.


TESTNEVELŐ TANÁR
Olyan szakpedagógusokat képzünk, akik alkalmasak a közoktatásban az iskolai testnevelés és sport oktatási-nevelési feladatainak ellátására, sportpedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok megoldására, az iskolán kívül – túl a testnevelő tanári munkán – sportrekreációs, sportmenedzseri, edzői tevékenység folytatására is.


Testnevelőtanár zárószigorlati tételek


1. A testkulturális tevékenység képességfeltételeinek és képességfejlesztő hatásának komplexitása
− képességek, motoros képességek
− a képességfejlesztés elmélete és gyakorlata
− a képességfejlesztés életkori- és terhelési sajátosságai
− a képességek mérésének elmélete és gyakorlata.
2. A testnevelés- és sport sajátos formáinak helye, szerepe és anyaga az iskola testkulturális tevékenységrendszerében
− prevenció
− integrált testnevelés
− gyógytestnevelés
− sajátos fejlesztést igénylők testnevelése és sportja.
3. A rekreációnak, mint a testkultúra egyik tevékenységi formájának, megjelenése az iskolában és az iskolán kívül
− a rekreáció fogalma, fajtái
− a mozgásos rekreáció területei
− a rekreációs foglalkozások vezetése
− az iskolai testnevelés és a mozgásos rekreáció tartalmának kapcsolódási pontjai, lehetőségei.
4. A szabadidős sporttevékenységek megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− sportágai (egyéni, kiscsoportos, csapat, zenés mozgásformák)
− mozgásanyaga
− szabályai
− játékvezetői ismeretek
− sport- és rekreációs táborok szervezése és vezetése.
5. A mozgás, mint a testkultúra átfogó tevékenységi formája
− a mozgásos cselekvéstanulás sajátosságai, folyamata.
− a pszicho-motoros tevékenység lehetőségei a fejlesztésben
− transzferhatások.
6. Az atlétika megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés.
7. A torna megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− szabályai
− oktatása
− versenyeztetés.
8. Az úszás megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− szabályai
− oktatása
− versenyeztetés.
9. Az aerobic és a küzdősportok helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés.
10. A sportjátékok megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− sportágai
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés, játékvezetői ismeretek.
11. A testnevelés sajátosságai, helye, szerepe, feladata az iskola nevelési-oktatási folyamatában, kapcsolata más tantárgyakkal
− a testnevelés értékei
− képesség- és személyiségfejlesztés
− az iskolai sport szervezetei, működésük.
12. A sporttudomány helye a tudományok rendszerében
− a sport és a testnevelés legfontosabb kutatási területei
− a sporttudományos kutatómunka menete, folyamata
− a motórium mérésének főbb területei és eszközei.
13. A sajátos fejlesztést igénylő (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élő, testi fej- lődésükben lemaradó, elhízott) tanulók és felnőttek testnevelése, pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei
− prevenció jelentősége a sajátos fejlesztést igénylők esetében
− sajátos fejlesztést igénylők sporttevékenységének koordinálása
− sportfoglalkozások szervezése, vezetése sajátos fejlesztést igénylők esetében
− gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében.
14. Az érettségi vizsgakövetelmények
− a testnevelés érettségi vizsga bevezetésének indoklása, általános jellemzése, törvényi háttere
− a két vizsgaszint (középszintű, emelt szintű) viszonya
− az érettségi vizsga törvényi szabályozása, követelmények, jogosultságok
− alapszintű érettségi vizsga elméleti követelményei, alapszintű érettségi vizsga gyakorlati követelményei
− emeltszintű érettségi vizsga elméleti követelményei, emeltszintű érettségi vizsga gyakorlati követelményei; az előkészítő foglalkozások tervezése és vezetése.
15. Eseményszervezés (event menedzsment) az iskolában
− a sportesemények lehetséges változatai az iskolai élet különböző területein
− a házibajnokságok (csapat sportágak, versengések, játékok) és szervezésük
− sportbemutatók és szervezésük
− sportnapok (iskolán kívüli résztvevőkkel is) és szervezésük
− sportbemutatók és ünnepélyek korosztályos jellemzői és szervezési kérdései
− sportünnepélyek gyakorlatanyaga
− az event menedzsment iskolai vonatkozásai.
16. Prevenció és rehabilitáció az iskolában
− biomechanikailag helyes testtartás kritériumainak, agonista, antagonista izomegyensúly szempontjainak, ízületi mozgáshatároknak, a fizikai fittség összetevőinek részletezése
− objektív adatok (pulzus, vérnyomás) mérése, gyűjtése
− állóképesség, erő és nyújthatósági tesztek szempontjainak, mérésének, értékelésének elméleti és gyakorlati ismertetése
− sagittalis és frontális irányú, gerincet érintő rendellenességek prevenciója, rehabilitációja, aktív, passzív, szabad és szergyakorlatok
− a speciális élethelyzetben lévők preventív és rehabilitációs mozgásanyaga, pl. szoptatás, szülés utáni állapot (melltorna, intim torna, inkontinencia ellen ható izmok megerősítése)
− egészségügyi rehabilitáció utáni fizikai aktivitás szempontjainak, mozgásanyagának, terhelhetőségének figyelembevétele stb.
− az egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása.


SZAKMÓDSZERTANI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK
1. Mi a tanterv? A tantervek típusai és műfajai. A centralizált és decentralizált tantervi szabályozás jellemzői. A testnevelés szaktantervei.
2. A decentralizált tantervekre épülő tervező munka szintjei a testnevelés tanításában: a pedagógiai program, a testnevelés szaktárgyi program, a tanmenetkészítés, az óratervezés.
3. Az oktatási folyamatról általában és a motoros tanulás. A motoros tanítási, tanulási folyamat szerkezeti felépítése és oktatás-módszertani feladatai. A mozgásos cselekvéstanítás, -tanulás sajátosságai.
4. Oktatási módszerek és stratégiák rendszerezése, felosztása, a motoros cselekvéstanítás, -tanulás folyamatában.
5. Szervezés a testnevelés órán. A tanulók, szerek, eszközök mozgatása. Foglalkoztatási formák.
6. A motoros képesség-fejlesztés tantárgypedagógiai szempontjai. Módszertani javaslatok a motoros képességek fejlesztéshez.
7. A differenciálás elvi és gyakorlati kérdései a testnevelés tanításában. Differenciáltság és egységesség a testnevelés tanításában – elvi alapok és gyakorlati megoldások.
8. A tanulók értékelése, ellenőrzése és osztályozása az iskolai testnevelésben. Értékelési formák a motoros oktatásban. Az adatgyűjtés módszerei. Az osztályozás.
9. Kommunikáció a testnevelés tanításában.
10. Balesetmegelőzés és egészségvédelem a testnevelés tanítása során.
11. Az előkészítő mozgásanyag (gimnasztika) oktatása testnevelés órán és edzésen.
12. A testnevelési játékok a testnevelés órán és az edzésen.
13. Kézilabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
14. Kosárlabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
15. Röplabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
16. Labdarúgás az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
17. Úszás az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
18. Atlétika az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
19. Sporttorna az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
20. Táborozás, túrák, kirándulások szervezése, lebonyolítása.

Pedagógiai-pszichológiai komplex záróvizsga témakörök

1. Az oktatás eredményessége nemzetközi kontextusban, az eredményes iskola tényezői, iskolafejlesztés és eredményes iskola
Nemzetközi iskolaeredményesség-vizsgálatok és az iskolafejlesztés szakaszai. Eredményességvizsgálatok tanulságai és iskolafejlesztés. Hazai tapasztalatok az eredményességet befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A PISA – vizsgálatok tapasztalatai az oktatási rendszerek eredményességéről.
2. Tanári kommunikáció, osztálytermi interakciók
A pedagógiai kommunikációtan fogalma. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai. A tanári beszéd – előadás, kérdések. A nonverbális tanári kommunikáció. Az osztálytermi kommunikáció szintjei. Az interakciók kutatásában alkalmazható módszerek. Metakommunikáció jelentése, non-verbális és metakommunikáció megkülönböztetése. A tanár kommunikációs készségei, eszközei. Az új típusú médiumok kommunikációs formákra gyakorolt hatása. A közösségi média alkalmazási lehetőségei az oktatásban.
3. Nézetek a pedagógus szakmáról. Reflektivitás és önismeret a pedagógus munkájában, reflektivitást fejlesztő módszerek.
A pedagógiai nézet fogalma. A pedagógusok pedagógiai nézetei. A reflektív gondolkodás fogalma, fázisai. A reflektivitás fajtái és jellemzői. A reflexió szerepe a szakértővé válásban, Dreyfus szakaszai. A portfólió, mint az önreflexió egyik eszköze.
Az önismeret jelentősége és lehetőségei a tanári munkában. Reflektivitás online környezetben.
4. A neveléstudomány kutatási módszerei. A tanulók megismerésének módszerei. Az esettanulmány készítésének folyamata és szerepe a tanulók fejlesztésében
Kvantitatív és kvalitatív neveléstudományi kutatások. A pedagógiai kutatás célja, tárgya, jellemzői, megtervezése. Adatok gyűjtése, elemzése, értelmezése. A tanulói megismerés célja és etikai dilemmái. A megismerés lépései és módszerei (megfigyelés, kérdőív, interjú, dokumentum-elemzés). A tanulók különböző jellemzőinek (kognitív, emocionális, társas stb.) és szociális kapcsolatrendszerének megismerési módszerei. Az esettanulmány készítésének folyamata, az esettanulmány alapján tervezhető pedagógiai feladatok. Online források.
5. A pedagógiai képességek. A pedagógussá válás folyamata.
A pedagógiai képességeket meghatározó tényezők. A pedagógiai képességek rendszere. A tanári kompetenciák. A sztenderdizált tanári képesítési követelmények. A tanári alkalmasságot jelző indikátorok. A tanári pályaorientáció, folyamatos szakmai fejlődés lehetőségei. Az IKT és médiakompetencia a tanári kompetencia-rendszerében. Az elektronikus Portfólió.
6. Tanulói közösségek, iskolai csoportok, a tanár szerepe az iskolai közösségek alakításában, diákönkormányzatot, tanulói önszerveződést támogató tevékenységek. Nevelési feladatok tanórán kívül
A csoport mint szociálpszichológiai jelenség. Az iskolai csoportok csoporttá válásának feltételei, a csoportfejlődés folyamata, osztály- és csoportnormák alakulása. Referenciacsoportok. Társas helyzet jelentősége és megismerésének lehetőségei. Csoportközi viszonyok az iskolában. A szociális kompetenciák és azok iskolai fejlesztésének lehetőségei. Tanórán kívüli nevelés feladatai, típusai, feltételei, színterei. Tanórán kívüli nevelés iskolán kívüli színterei. A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. Az online közösségek szerepe a tanulásszervezésben.
7. Az iskola szervezete, szervezeti kultúra és vezetés, együttműködések iskolán belül és kívül
A szervezet fogalma, a szervezet mint pozíciók együttese, a szervezeti struktúra és funkciók. Az iskola szervezetének, struktúrájának sajátosságai. A célok és funkciók, az iskolavezetés, a feladatmegosztás és a légkör jellemzői. Szervezet és környezet relációja. A tantestület mint csoport. Kapcsolattartás az iskolán kívüli intézményekkel, (Nevelési Tanácsadó, Logopédiai hálózat, Gyermekjóléti Szolgálat stb.) együttműködés szülőkkel, kollégákkal és más szakemberekkel. Kollaborációs tevékenység online környezetben. Tartalomkezelő rendszerek. Innovatív oktatási módszerek és technológiák.
8. Pedagógiai helyzetek, pedagógiai konfliktusok és megoldási lehetőségei
A pedagógiai esetek megközelítésének és elemzésének szempontjai. A konfliktusok klasszifikálásának lehetőségei. A problémamegoldás lépései. Konfliktusok kezelése interperszonális viszonyokban és csoportban, a konfliktuskezelés módjai. A pedagógus feladatai a konfliktusmegoldásban. Virtuális közösségi élet, regisztráció és adatbiztonság.
9. A tehetséges tanulók támogatása, tehetséggondozás
Tehetség-felfogások, tehetség-modellek. A tehetség összetevői, főbb tehetségterületek. A tehetség felismerésének pedagógiai módszerei. A tehetséggondozás típusai. A tehetség-összetevők (képesség – kreativitás – motiváció) fejlesztésének módszertani lehetőségei a tanári munkában. Személyre szabott tanuló-központú tanulási programok tervezése. Online tudásbázisok és virtuális könyvtárak.
10. A pedagógus feladatai a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai esélyeinek növelésében
A sajátos nevelési igény értelmezése – nemzetközi és hazai kategóriái. A SNI tanulók csoportjai (gyógypedagógiai problémák, tanulási korlátok.) Kompetenciák és megoldási lehetőségek. A hátrányos helyzet értelmezése. A hátrányos helyzetű tanulók főbb jellemzői. A pedagógus munkáját segítő szakemberek. Az együttműködés lehetőségei. Az IPR, IPR tapasztalatok a pedagógus munka támogatására. A kívánatos nevelői attitűd az SNI és hátrányos helyzetű tanulók nevelésében-oktatásában.
11. Differenciált oktatás, adaptivitás.
A differenciálás fogalma. A differenciálás oktatáspolitikai vonatkozásai. A differenciálás, mint tanulásszervezési és pedagógiai elmélet és gyakorlat. A differenciálás nemzetközi gyakorlata. Differenciálás a nevelésben, tanulásban. Egységesség és differenciálás. Adaptivitás, az adaptív oktatás fajtái lehetőségei, adaptív tanulási környezet. A tanulási problémák különböző súlyossági fokai, tanulási nehézségek, tanulási zavarok, részképesség-zavarok, tanulási akadályok jellegzetességei és megsegítésének módjai. A hagyományos és elektronikus tanulási környezet eszközrendszere és módszertani különbségei.
12. Oktatási egyenlőtlenségek és az oktatás méltányossága
Az oktatási egyenlőtlenségek értelmezése. A tanulói teljesítmények, szelekció és szegregáció. Az oktatási egyenlőtlenségek területei: a települési, a nemek közötti, az intézmények és képzési programok közötti, a roma tanulókat érintő, valamint az egyéni különbségek mentén leírható egyenlőtlenségek. A méltányosság alapelve, s alkalmazása az oktatásban.
13. Integráció, inklúzió és szegregált oktatás kérdései
A szegregált oktatás területei. Az integráció fogalma. Az integráció/együttnevelés nemzetközi modelljei. A befogadó/inkluzív iskola jellemzői. Az integráció formái és modelljei. Integráció, inklúzió és szegregáció (érvek, ellenérvek, példák, gyakorlatok).
14. Önszabályozó tanulás, tanulásfejlesztés
A tanulást és az önszabályozó tanulást befolyásoló külső-belső tényezők, hatásuk a tanítási-tanulási folyamatra. Tanulási stílusok, tanulási stratégiák. A tanulásfejlesztés általános kérdései. Az önszabályozó tanulást meghatározó kognitív és affektív tényezők fejlesztése az iskolában, indirekt és direkt tanulásfejlesztés legfontosabb feladatai serdülőkorban.
15. AZ IKT lehetőségei az oktatásban és a tanulásban.
Taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésén alapuló rendszerszemléletű pedagógiai - oktatástechnológiai tervezés kérdései. Hagyományos és elektronikus anyagok csoportosítása, értékelése (digitális tankönyvek, taneszközök, tanulási források elemzése, médiakiválasztási szempontok). Az elektronikus tananyagtervezés lépései. Az (elektronikus) tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásai.

 


< Vissza