OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

Utolsó módosítás dátuma : 2018. február 23.

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS 4+1; 5+1 ALAP- ÉS MESTER KÉPZÉS

A felsőoktatási törvény szerint a kétciklusú tanárképzést – felváltotta az osztatlan tanárképzés. Az érettségizők az osztatlan képzésben, a testnevelő tanári szak mellé az alábbiakban felsorolt szakokkal szakpárban nyújthatnak be jelentkezést. Az Eszterházy Károly Egyetemen osztatlan tanárképzésre felvételizők a lent bemutatott szakok közül választhatnak.

TESTNEVELŐ TANÁR
Olyan szakpedagógusokat képzünk, akik alkalmasak a közoktatásban az iskolai testnevelés és sport oktatási-nevelési feladatainak ellátására, sportpedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok megoldására, az iskolán kívül – túl a testnevelő tanári munkán – sportrekreációs, sportmenedzseri, edzői tevékenység folytatására is.

Testnevelőtanár zárószigorlati tematika
1. A testkulturális tevékenység képességfeltételeinek és képességfejlesztő hatásának komplexitása
− képességek, motoros képességek
− a képességfejlesztés elmélete és gyakorlata
− a képességfejlesztés életkori- és terhelési sajátosságai
− a képességek mérésének elmélete és gyakorlata.
2. A testnevelés- és sport sajátos formáinak helye, szerepe és anyaga az iskola testkulturális tevékenységrendszerében
− prevenció
− integrált testnevelés
− gyógytestnevelés
− sajátos fejlesztést igénylők testnevelése és sportja.
3. A rekreációnak, mint a testkultúra egyik tevékenységi formájának, megjelenése az iskolában és az iskolán kívül
− a rekreáció fogalma, fajtái
− a mozgásos rekreáció területei
− a rekreációs foglalkozások vezetése
− az iskolai testnevelés és a mozgásos rekreáció tartalmának kapcsolódási pontjai, lehetőségei.
4. A szabadidős sporttevékenységek megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− sportágai (egyéni, kiscsoportos, csapat, zenés mozgásformák)
− mozgásanyaga
− szabályai
− játékvezetői ismeretek
− sport- és rekreációs táborok szervezése és vezetése.
5. A mozgás, mint a testkultúra átfogó tevékenységi formája
− a mozgásos cselekvéstanulás sajátosságai, folyamata.
− a pszicho-motoros tevékenység lehetőségei a fejlesztésben
− transzferhatások.
6. Az atlétika megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés.
7. A torna megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− szabályai
− oktatása
− versenyeztetés.
8. Az úszás megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− mozgásanyaga
− szabályai
− oktatása
− versenyeztetés.
9. Az aerobic és a küzdősportok helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés.
10. A sportjátékok megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben
− sportágai
− mozgásanyaga
− oktatása
− szabályai
− versenyeztetés, játékvezetői ismeretek.
11. A testnevelés sajátosságai, helye, szerepe, feladata az iskola nevelési-oktatási folyamatában, kapcsolata más tantárgyakkal
− a testnevelés értékei
− képesség- és személyiségfejlesztés
− az iskolai sport szervezetei, működésük.
12. A sporttudomány helye a tudományok rendszerében
− a sport és a testnevelés legfontosabb kutatási területei
− a sporttudományos kutatómunka menete, folyamata
− a motórium mérésének főbb területei és eszközei.
13. A sajátos fejlesztést igénylő (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élő, testi fej- lődésükben lemaradó, elhízott) tanulók és felnőttek testnevelése, pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei
− prevenció jelentősége a sajátos fejlesztést igénylők esetében
− sajátos fejlesztést igénylők sporttevékenységének koordinálása
− sportfoglalkozások szervezése, vezetése sajátos fejlesztést igénylők esetében
− gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében.
14. Az érettségi vizsgakövetelmények
− a testnevelés érettségi vizsga bevezetésének indoklása, általános jellemzése, törvényi háttere
− a két vizsgaszint (középszintű, emelt szintű) viszonya
− az érettségi vizsga törvényi szabályozása, követelmények, jogosultságok
− alapszintű érettségi vizsga elméleti követelményei, alapszintű érettségi vizsga gyakorlati követelményei
− emeltszintű érettségi vizsga elméleti követelményei, emeltszintű érettségi vizsga gyakorlati követelményei; az előkészítő foglalkozások tervezése és vezetése.
15. Eseményszervezés (event menedzsment) az iskolában
− a sportesemények lehetséges változatai az iskolai élet különböző területein
− a házibajnokságok (csapat sportágak, versengések, játékok) és szervezésük
− sportbemutatók és szervezésük
− sportnapok (iskolán kívüli résztvevőkkel is) és szervezésük
− sportbemutatók és ünnepélyek korosztályos jellemzői és szervezési kérdései
− sportünnepélyek gyakorlatanyaga
− az event menedzsment iskolai vonatkozásai.
16. Prevenció és rehabilitáció az iskolában
− biomechanikailag helyes testtartás kritériumainak, agonista, antagonista izomegyensúly szempontjainak, ízületi mozgáshatároknak, a fizikai fittség összetevőinek részletezése
− objektív adatok (pulzus, vérnyomás) mérése, gyűjtése
− állóképesség, erő és nyújthatósági tesztek szempontjainak, mérésének, értékelésének elméleti és gyakorlati ismertetése
− sagittalis és frontális irányú, gerincet érintő rendellenességek prevenciója, rehabilitációja, aktív, passzív, szabad és szergyakorlatok
− a speciális élethelyzetben lévők preventív és rehabilitációs mozgásanyaga, pl. szoptatás, szülés utáni állapot (melltorna, intim torna, inkontinencia ellen ható izmok megerősítése)
− egészségügyi rehabilitáció utáni fizikai aktivitás szempontjainak, mozgásanyagának, terhelhetőségének figyelembevétele stb.
− az egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása.

SZAKMÓDSZERTANI ZÁRÓVIZSGA TEMATIKA
1. Mi a tanterv? A tantervek típusai és műfajai. A centralizált és decentralizált tantervi szabályozás jellemzői. A testnevelés szaktantervei.
2. A decentralizált tantervekre épülő tervező munka szintjei a testnevelés tanításában: a pedagógiai program, a testnevelés szaktárgyi program, a tanmenetkészítés, az óratervezés.
3. Az oktatási folyamatról általában és a motoros tanulás. A motoros tanítási, tanulási folyamat szerkezeti felépítése és oktatás-módszertani feladatai. A mozgásos cselekvéstanítás, -tanulás sajátosságai.
4. Oktatási módszerek és stratégiák rendszerezése, felosztása, a motoros cselekvéstanítás, -tanulás folyamatában.
5. Szervezés a testnevelés órán. A tanulók, szerek, eszközök mozgatása. Foglalkoztatási formák.
6. A motoros képesség-fejlesztés tantárgypedagógiai szempontjai. Módszertani javaslatok a motoros képességek fejlesztéshez.
7. A differenciálás elvi és gyakorlati kérdései a testnevelés tanításában. Differenciáltság és egységesség a testnevelés tanításában – elvi alapok és gyakorlati megoldások.
8. A tanulók értékelése, ellenőrzése és osztályozása az iskolai testnevelésben. Értékelési formák a motoros oktatásban. Az adatgyűjtés módszerei. Az osztályozás.
9. Kommunikáció a testnevelés tanításában.
10. Balesetmegelőzés és egészségvédelem a testnevelés tanítása során.
11. Az előkészítő mozgásanyag (gimnasztika) oktatása testnevelés órán és edzésen.
12. A testnevelési játékok a testnevelés órán és az edzésen.
13. Kézilabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
14. Kosárlabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
15. Röplabda az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
16. Labdarúgás az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
17. Úszás az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
18. Atlétika az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
19. Sporttorna az iskolában (tantervi, tanmeneti és oktatási vonatkozások).
20. Táborozás, túrák, kirándulások szervezése, lebonyolítása.

 


< Vissza